Télűző mulatság

A farsangi időszak vízkereszttől a nagyböjt első napjáig tart, ami azt is jelenti, hogy idén majdnem két hónapon át vigadhatunk, hiszen a húsvét az előző évekhez képest jóval későbbre esik, hamvazószerda, a böjt első napja csak március 1-jén lesz.

Lendulet-farsang_12_f-NB

Fotó: XV Média, Nagy Botond

A farsang ma elsősorban a jelmezbe bújást, a jókedvet, a családi, baráti társaságok kötetlen összejövetelét jelenti, amiről azért nem hiányozhatnak a hagyományos farsangi ételek, a csörögefánk és az italkorcsolyák, a sós aprósütemények és szendvicsek.
Eleink több évszázaddal ezelőtt egészen másként ünnepeltek. A középkorban a gazdagok elegáns bálokat tartottak, míg a szegényebbek félelmetes maszkokba öltöztek, egymást ijesztgették, az ártó szellemek erejének csökkentésére pedig boszorkánybábokat készítettek, majd égettek el. Az utcára járás, mint szokás is ekkortájt alakult ki, és ami érdekes, ez a hagyomány a mai napig megmaradt. Gondoljunk csak a híres mohácsi busójárásra, ami egyébként idén február 23-a és 28-a között lesz.
A régi báli elegancia nyomai pedig a velencei karneválon tűnnek fel, ami sok-sok részletet megőrzött a múltból. A lagúnák városában idén február 14-e és 28-a között tart a karnevál, csúcspontja pedig az utolsó napon van, amikor a mulatozók elbúcsúznak a Karnevál Hercegétől. Ahogy az első nap mindent odaadtak neki, így heteken keresztül tobzódhatott, a végén mindent – még az életét is – elveszik tőle azért, hogy elűzzék a tél rossz szellemét, és hogy valójában véget érjen a mulatozás – olvashatjuk a Wikipédián.

Fotó: Archív, XV Média, Vargosz

Fotó: Archív, XV Média, Vargosz

Idén is lesz Farsangi felvonulás február 18-án Pestújhelyen. A menet zenészek kíséretével a Templom térről indul délután 3 órakor, és a program a Pestújhelyi Közösségi Ház udvarán, a farsangi tűz lángjainál ér véget.