Rózsaszirmos szokások

Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, ezért mozgó dátumon tartják, idén május 24-re és 25-re esik. A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori római elemek, melyek Európa számos országában tapasztalhatók.

Pünkösdi királyság a Meixner suliban/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Pünkösdi királyság a Meixner suliban/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fontos szerepet játszanak ilyenkor a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza, mivel a Római Birodalomban májusban tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a mitológiában a növények, virágok istennője. A vallási szokásokon túl számos néphagyomány él ma is e jeles nappal kapcsolatban, valamint Szent Erzsébet tisztelete is ekkortájt teljesedik ki.
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása, ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek és viselhette a pünkösdi koronát. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete is. Ilyenkor a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni – olvasható a Magyar Néprajz elektronikus oldalán.
Pünkösd megünneplésének legkiemelkedőbb magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság jelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike. A fővárosban is kedvünkre válogathatunk ez alkalomból a programokból, a szentendrei skanzenben pedig mi is királyok lehetünk.

Comments are closed.