Pünkösdi ünnepkör

Pünkösd húsvét után a legrégibb ünnepünk, története visszanyúlik az Ószövetség világába. Magyarországon, csakúgy mint Európa számos országában, a pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény és az ősi pogány elemek.

Pünkösd, Kalotaszeg, illusztráció

Pünkösd, Kalotaszeg, illusztráció

Pünkösd neve a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Húsvét után ötven nappal az apostolokra lángnyelvek formájában leereszkedett a Szentlélek. A fellelkesült tanítványok ekkor kezdték nyilvánosan hirdetni az evangéliumot. A pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, így még a következő nap, pünkösdhétfőn is tart. Ószövetségi előzménye az aratás és a mózesi kőtáblák ünnepe.
A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római Birodalomban májusban tartották a Florália ünnepeket, amely a növények, virágok istennőjéhez, Flórához köthetők. Ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa és a bodza.
Mivel Európa nagy részén a középkor óta szokásosak voltak a különféle próbák, küzdelmek, ezért ilyenkor választottak ügyességi versenyeken pünkösdi királyt a legények közül. A győztes egy évig uralkodott, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Pünkösdkor a parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Húsételt ettek, a tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak és kötelező volt valamilyen édes kalács készítése. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. További érdekességek a www.unnep.mentha.hu/punkosd.htm oldalon találhatók.

Comments are closed.