Pünkösdi áldás

Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak kerületszerte. A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők vasárnap ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről. A koronavírus-járvány miatt a szertartásokon biztonsági előírások betartásával vehetnek részt a hívek.

MÁV-telepi Jézus Szíve Plébánián Neruda Károly káplán ünnepi misét celebrált
Fotó: XVMÉDIA, Nagy Bozond

Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. A húsvét utáni negyvenedik napon ment fel a mennybe a feltámadott Jézus. Ez csütörtökre esik, bár a mai egyházi gyakorlat általában az ezt követő vasárnap ünnepli. Mennybemenetel ünnepén járultak először áldozáshoz azok, akik húsvét előestéjén, nagyszombaton keresztelkedtek meg, ezért hívják ezt az ünnepet áldozócsütörtöknek. Tíz nappal később, vagyis a húsvét utáni ötvenedik napon szállt le lángnyelvek képében a Szentlélek az apostolokra. Innen a Pünkösd neve: a pentecostes ugyanis görögül övenediket jelent. A korábban visszahúzódó apostolok fellelkesültek, kiálltak az emberek elé, hogy Jézus örömhíréről beszéljenek. Ennek hatására sokan megtértek. Mivel ők voltak Jézus első követői, akik nem az ő közvetlen hatására csatlakoztak, ezért innen számítják a keresztény egyház létrejöttét.