Örömteli percek az asztal körül

Az idei évben a tavaszi ünnep másképpen köszönt ránk. A színes hímes tojások és a kölnivíz illata ezúttal csak szűk családi körben hirdetik a természet ébredését.

A húsvét világszerte látványos ünnep, szép szokásokkal és élénk társasági összejövetelekkel. Bár a hagyományok kezdenek feledésbe merülni, a tojásfestés, a locsolkodás máig megőrizte régi vonzerejét. A megváltozott élethelyzet azonban nemcsak a hétköznapjainkat, hanem az ünnepeinket is teljesen átszabta. Épp ezért fontos, hogy lélekben méltóképpen megéljük e különleges napok üzenetét. A családi kapcsolatok felértékelődnek, hiszen egy szépen feldíszített asztal, finom ételekkel meghatározó szerepet tölthet be ebben a zárt időszakban. Jelenleg az ünnep központi gondolata lehet a nyugodt környezetben eltöltött idő, örülni egymás egészségének és a látványos fogásoknak.

A húsvét nem telhet el sonka, torma, tojás és kalács nélkül. De miért pont ezek az ételek kerülnek az asztalra?

A böjt után az első frissen vágott állat a bárány volt, amely Jézust jelképezi. Bárány helyett ma már sonka kerül a magyar családok asztalaira. A Magyar Húsiparosok Szövetsége közölte is: most sem várható hiány a húsvéti füstölt áruból. A sonka elengedhetetlen kísérői a kalács és a torma. A kalácsot a hosszú böjt után, kelt tésztás édességként is fogyasztották. Míg a hagyományok szerint tormával akarták megmérgezni Jézust, de a növény nem mérgező, így lett a kereszténység erejének a jelképévé. Miközben a tojás a termékenység, az új élet szimbóluma, ahogyan feltámadt Jézus a halálból. A tojást pedig azért festik pirosra, hogy Jézus kiontott vérére emlékezzenek. A nyúl viszont Németországból indult el világhódító húsvéti útjára, ma pedig csokinyuszik édesítik meg az ünnepet, remélhetőleg idén is!