New York franciául

Tavaly augusztusi számunkban Adok, kapok címen jelent meg írásunk Richard Linklater amerikai rendező Mielőtt… – trilógiájának záródarabjáról, amely a mai negyvenesek elé tart tükröt. A Cédric Klapisch által rendezett Már megint lakótársat keresünk ennek, az átlagemberekről szóló trilógiának az európai párja.

Jelenet a filmből

Jelenet a filmből

A közel negyvenéves Xavier (Romain Duris) írói karrierje már-már beindulni látszik Párizsban, angol feleségével, Wendyvel (Kelly ­Reilly) kötött házassága azonban tönkremegy, a nő New Yorkba költözik a gyerekekkel. Xa­vier hamar rájön, ha nem szeretné elveszíteni gyerekeit, kénytelen ő is Amerikába menni, megbirkózni a kulturális különbségekkel egy kulturálisan ezerarcú városban, valamint lakást és hosszabb távú tartózkodásra is alkalmas vízumot szerezni.
Mindez nem megy könnyen, Xavier ugyanis nem szuperhős, hanem esendő, emberi és éppoly bizonytalan, mint az általa képviselt generáció többsége. A trilógia záróepizódjában azt látjuk, hogy távolról sem dől el minden negyvenéves korra: tíz-húsz év alatt mindössze annyi változott, hogy a szereplőknek már valamivel határozottabb elképzelésük van arról, mit is akarnak valójában. Egészen addig, amíg meg nem gondolják magukat. Az útkeresés folytatódik, csak a helyzet más: a szereplőknek mostanra gyerekeik vannak, akiket minden döntés érint, így kénytelenek kétszer is meggondolni, hogyan ugráljanak, miközben önmagukra igyekszenek rátalálni.

Comments are closed.