Kiút az önkéntesekkel

Ha meghalljuk azt a szót, hogy hajléktalan, arra az ikonikus alakra gondolunk, aki kint lakik az utcán, jó ideje nem fürdött, ruháját időtlen idők óta nem mosta ki, ittasan hőzöng, vagy éppen kábultan fekszik egy padon. Pedig ők vannak kisebbségben, a fedél nélküliek többsége igyekszik rendezetten élni, rendben tartani külsejét. Ugyanakkor éppen e miatt a kép miatt nehéz megszólítani az embereket a hajléktalanok segítésére, pedig az önkéntesek bevonása jelenthetne számukra valódi kiutat – véli Ónodi Zoltán, a KERAK Szociális Alapítvány elnöke.
– A hajléktalanellátás alapvető elemei az utcai gondozó szolgálat, a nappali ellátás és a fapad, amelyek a túlélést segítő szolgáltatások. Az átmeneti szállók ennél kényelmesebb helyet biztosítanak a hajléktalanoknak. Az integráció szempontjából a rehabilitációs intézményekre, azok szolgáltatásaira lenne jó még nagyobb hangsúlyt helyezni. Ezekben lehetőséget biztosítanak az embereknek arra, hogy vissza-, illetve életükben először bekerüljenek a társadalomba, és produktív életet tudjanak élni. Ezekből a lehetőségekből kevés van, így a bekerülés nagyon nehéz, de legalábbis óriási szerencse kell hozzá – magyarázza Ónodi Zoltán.
A hajléktalanellátásban kevés az igazi „sikersztori”. – Az gyakran előfordul, hogy a szálláson élő hajléktalan 1-2 évet dolgozik, aztán elveszíti munkáját, és kezdődik az egész elölről. De nagyon kevesen vannak, akik kikerültek a rendszerből, és önállóan élnek.
Ennek Ónodi Zoltán szerint több oka is van. – Amikor a hajléktalanok bekerülnek a rendszerbe, már jó ideje egyensúlyoznak a hajléktalanság peremén, erőtartalékaik kimerültek, életüket kilátástalannak tartják, mentális és egészségügyi problémákkal küzdenek. A rendszer sem működik tökéletesen, és a szociális munkásoknak sem könnyű, sokan kiégnek, elveszítik a hitüket abban, hogy tudnak segíteni.
Az alapítvány elnöke szerint a szolgáltató szektoron kívüli civilek, azaz cégek és a lakosság bevonása jelentene segítséget mind az ellátórendszerben tevékenykedők, mind az azt igénybe vevők számára. – Ha egy hajléktalan mellé oda tudna állni egy civil, akkor nagymértékben növekednének az esélyei a beilleszkedésre. Ugyanakkor ez nagyon nehéz. Hiszen amíg az emberek szívesen támogatnak állatmenhelyeket vagy beteg gyermekeket, a hajléktalanok segítésével nehéz őket megszólítani.

Comments are closed.