Keresztelő Szent János Plébánia

[pro_ad_display_adzone id=”16393″ corner_curl=”1″ corner_animate=”1″]
Cím: 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó u. 43.
Telefon: (1) 418-1715, (30)387-2872  •  e-mail: molnarbela@t-online.hu, pestujhelypl@t-online.hu
Web: www.pestujhelyiplebania.hu
Egyházi vezető: Molnár Béla c. prépost, esperes-plébános
További lelkipásztorok: Neruda Károly káplán

Istentiszteleti rend:

hétköznap: reggel 8 órakor szentmise
hétvégén: vasárnap 8 óra, 10:30 óra, valamint este 18 órakor szentmise

Hitoktatás:

templomi: felnőtt katekézis
óvodai, iskolai: a Plébánia területén minden óvodában és iskolában; összesen: kb. 500 gyermek

Közösségek: Caritas csoport, Ifjúsági ének és zenekar, Bibliakör, Jézus Szíve Család (lelkiségi csoport), Mária Légió felnőtt énekkar, 2 énekkar: felnőtt és ifjúsági

Saját kiadvány: Benedictus c. hírlevél (negyedévente és nagyobb ünnepek előtt)

Alapítvány: Johannes Stift (templom javára)

Éves rendezvények: Templombúcsú (június 24-hez közeli vasárnap), farsangi bál, esetleg továbbiak is, gyermektáborok, majális, kirándulások, lelkigyakorlatok

Közösség rövid története:

A mai Pestújhely az 1800-as évek végén még csupán Rákospalota határához tartozó homoksivatag volt, a parcellázás 1897-98-ban kezdődött, akkoriban Széchenyi-telep volt a neve. Utcái járhatatlanok voltak ,a vizes területei lecsapolásra vártak. Amikor látták, hogy Széchenyi-telep érdekei nem egyeznek Rákospalotával, dr. Szűcs István, dr. Bezsilla Nándor és dr. Gerecze Péter – a telep vezetőiként – kérték a különválást a belügyminisztertől. Megtörtént 1909-ben a különválás, az új község neve „Pestújhely” lett. Az öt főút lekövezésével megélénkült a kapcsolat a fővárossal, így e terület fejlődése rendkívül felgyorsult.

A különféle felekezetek igyekeztek mihamarabb templomokat emelni. Dr. Szűcs István jóvoltából a katolikusok számára elsőként a László utcában adódott lehetőség az összejövetelre, ideiglenes kápolnában. Dr. Gerecze Péter javaslatára, a templom építése céljából, már 1908-ban felállítottak egy bizottságot, amelynek a szükséges anyagi eszközök előteremtése lett a feladata.

Fáradhatatlan és hosszú gyűjtések után, megtörtént 1926. július 18-án a templom alapkövének letétele Pestújhely legnagyobb terén. A modern kései román stílusú templom tervét Lechner Lóránd készítette, és a teljes megvalósítását ő maga irányította. A templom megáldására már 1927. március 25-én sor kerülhetett. A teljes befejezés sem váratott magára sokat. Néhány év elteltével mindez megtörtént.

1990-ben kezdődött a templom legújabb korszaka, amikor Márton Mihály plébános atya vezetésével és fáradhatatlan kitartásával megtörtént a templom külső-belső felújítása, valamint a plébánia renoválása. 1994-ben emléktáblát állítottak a templomban – az ott keresztelt – Dr. Antall József miniszterelnök, édesapja id. Antall József és nagyapja Dr. Szűcs István emlékére. A templom egykori papjai közül kiemelendő Dr. Bábel Balázs egykori káplán, aki jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye metropolita érseke.

Az Újpalotai lakótelep az elmúlt rendszerben templom nélkül épült. Pestújhely lelkipásztorai kezdettől fogva gondozták az itt élőket és a pestújhelyi templom volt lelki otthonuk. Több, mint húsz éve az itt élő plébánosok, káplánok már szentmisét is mondtak Újpalotán, különféle közösségi termekben. Minden iskolában és óvodában volt hittan, a caritas is működött, rendszeres volt a betegellátás. Így, ha templom nem is épült, élő kövekből már régóta állt a templom. Többszöri nekilendülés után Dr. Erdő Péter bíboros úr és az Önkormányzat tevékenysége nyomán templom is épült a Pattogós utcában, amelyet Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteltek fel. A plébánia 2010. május 9-én alakult meg és vált függetlenné Pestújhelytől. Első lelkipásztora Repcsik Gyula kormányzó szintén pestújhelyi káplán volt. Az új plébánia külön oldalon szerepel a kerület egyházi rovatában.

Pestújhely azóta is élő közösség, minden lelki, szellemi tevékenységben folytatja szolgálatát a több, mint 100 éves, egykor önálló településen.