Ha más a gyerek

Napjainkban egyre több olyan gyerekkel találkozunk, aki „más”, mint a többiek. Például a figyelemzavar, hiperaktivitás, Asperger-szindróma, autizmus (melynek világnapja április 2-a) hátterében neurológiai – ritkább esetben genetikai – rendellenességek állnak, kialakulásuk oka általában nem ismert. Egy biztos, mind a szülőt, mind a gyermeket komoly kihívás elé állítja, ha ezek bármelyikében érintettek.
A problémák a családon belül általában nem, sokkal inkább közösségben jönnek elő. – Ezért is fontos, hogy a szülő minél hamarabb észrevegye, ha gyermeke másként működik, és tegyen is az állapot megváltoztatásáért, hiszen a gyermek élete nagy részét közösségben tölti – hívja fel a figyelmet Kollár Emese pszichológus.
A megkésett mozgás- vagy beszédfejlődés, a túlzott visszahúzódás, a félénkség, a közöny, esetleg éppen ellenkezőleg, az állandó mozgás, a túlzott nyitottság, a félelem hiánya, a túlérzékenység mind-mind arra utalhat, hogy valami nincs rendben.
– Lehet, hogy nincs komoly gond, mégis inkább forduljon szakemberhez az a szülő, aki ilyen vagy ehhez hasonló „tüneteket” tapasztal gyermekénél. Tegye ezt minél hamarabb, mert kisebb korban mozgás-, illetve viselkedésterápiával nagyon jó eredményeket lehet elérni. Az idegrendszer fejlődése 10 éves kor körül fejeződik be, amíg flexibilis, addig lehetnek igazán hatásosak ezek a módszerek – mondja a szakember.
Az pedig, hogy szegregált vagy integrált iskolába vigye gyermekét a szülő, alapvetően a gyermek állapotán és a szülő hozzáállásán múlik. A szakember álláspontja az, hogy az enyhébb tünetekkel rendelkező gyermeket, ha az intézmény vállalja az integrációt, érdemesebb „normál” iskolába adni.

Comments are closed.