Felvirágzó kisvállalkozások

Milyen lehetne egy üzletekkel, vállalkozásokkal teli Pestújhelyi út, Rákos út vagy Fő út? Erről manapság csak elképzeléseink és legfeljebb múltbéli emlékeink lehetnek. A jelen ugyanis az, hogy bezárt üzletek sorakoznak a forgalmas utcákon, ezért a vállalkozások fejlesztése érdekében sürgősen tenni kellene valamit. Erre pedig ez az ötéves önkormányzati ciklus lehetőséget kínál. Ezért is volt fontos az a műhelybeszélgetés, melyet Csonka László, a Kerület- és Vállalkozásfejlesztési, Érték- és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke szervezett március 4-én a polgármesteri hivatal dísztermében.

László Tamás beszél a fórumon/Fotó: XV Média, Vargosz

László Tamás beszél a fórumon/Fotó: XV Média, Vargosz

A rendezvényen a kerület vezető tisztségviselői – Hajdu László polgármester, dr. Balázs Zoltán, dr. Pintér Gábor alpolgármesterek és László Tamás országgyűlési képviselő – mellett neves előadók várták a meghívott vállalkozókat. Elhangzott többek között, hogy a XV. kerület jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A 27 négyzetkilométerből 8 fordítható vállalkozásfejlesztésekre, többségében zöld- és barnamezős beruházásokra. Azaz nemcsak a fenti három út egykori üzletsorának revitalizációja, hanem számos egyéb fejlesztés szerepel még az önkormányzat gazdaságfejlesztési programjában, melynek első lépése a március 4-i műhelybeszélgetés volt.

Csonka László szerint a fejlesztéseknek a munkahelyteremtéseken kívül másodlagos funkciója is lenne. Az infrastruktúra javítása és a vállalkozások idecsábítása megváltoztathatná a XV. kerületről kialakult kedvezőtlen képet is.

Programba illesztett fejlesztések

Az önkormányzatoknak a választást követően hat hónapon belül el kell fogadniuk az 5 éves gazdasági programjukat. A XV. kerületi önkormányzat ennek első változatát elkészítette, de a lakossági visszajelzések és a március 4-i tájékoztatón elhangzó észrevételek alapján a tervezetet továbbgondolja a kerületvezetés.

Hajdu László polgármester beszél a programról/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Hajdu László polgármester beszél a programról/Fotó: XV Média, Nagy Botond

A program részleteiről Sipos Gábor, a kerület főépítésze kifejtette, hogy van pénzügyi, adópolitikai, kerületüzemeltetési, szociális, egészségügyi, közoktatási, kulturális és sport vonatkozása is .

A kerületrészekkel kapcsolatban kitért arra, hogy az újpalotai lakótelepen elkezdődött a Zsókavár utca környékének városrehabilitációja. Az újpalotai közösségi ház megépítéséhez a tervek már elkészültek, de az önkormányzat önerőből nem tudja megvalósítani a beruházást. A kerületrész gazdasági övezete, a Rákospalotai határút, zuglói vasút, Késmárk utca által határolt terület. Ennek a fellendítésében a Palota Parkváros projektnek lenne jelentős szerepe. A projekt folytatásának, megvalósításának azonban egyelőre jogi akadálya van.

Pestújhelyen a Pestújhelyi utat kereskedőktől nyüzsgő főutcává szeretné tenni ismét az önkormányzat. A Sztárai tér és környékének fejlesztésére már készültek tervek, de ezeket aktualizálni kell a lakossági igények, javaslatok figyelembevételével.

Az Észak-Pesti Kórház 7 hektáros területének rekonstrukciója is napirenden van. A 13-as épület felújítása mintegy 450 millió forintba, a 3-asé 700 millióba kerül, de a rekonstrukcióhoz szükséges pénzt saját forrásból nem tudja kigazdálkodni a kerület.

Rákospalotán az AsiaCenter és az autópálya kivezető szakasza melletti területek is fejlesztésre várnak. A Kossuth-szobor és a templom előtti terület átalakításában is gondolkodik az önkormányzat, ezen a részen kapna helyet a Rákospalotai Múzeum, kereskedelmi szolgáltató egységek.

A Czabán iskola mellett sport és rendezvényközpont beruházáshoz a tervezés előkészítését végzik. A volt Novák piacnál, a vasút mellett átszállási csomópontot, kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat képzel el a helyhatóság.

Az elhangzottakat Hajdu László polgármester azzal egészítette ki, hogy a kerület szabad fejlesztési területeinek felvirágoztatásához állami, fővárosi, uniós és befektetői pénzek is szükségesek. Ahhoz hogy a magánbefektetőknek vonzó legyen a városrész, jó programtervet, kedvező adófeltételeket és jó infrastruktúrát kell létrehozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztési területek jó részén nem rendezettek a tulajdonosi viszonyok, és ezek nehezítik a beruházások megvalósítását.

 

Comments are closed.