Fatér Károly olimpikon 80 éve

Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte április 9-én Fatér Károly, a XV. kerület három olimpiai bajnokának egyike, az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmes magyar labdarúgó-válogatott kapusa.

Fatér Károly 1940. április 9-én született Nyírlakon. Dr. Mező Ferenc szellemi olimpiai bajnokunk mellett ő az egyetlen, aki a régi Zala vármegye területén született. Az ötvenes évek végén a Dózsa ificsapatában, a Tipográfiában és a Pénzügyőrben ismerkedett meg a labdarúgással, de a legnagyobb sikerei már a Csepelhez kötődnek, ahol 1963 és 1974 között összesen 199 bajnoki mérkőzésen védte a hálót. Pályafutását az 1974–75-ös szezonban Budafokon fejezte be.

Legnagyobb sikerét 1968-ban érte el azzal, hogy tagja volt a mexikói olimpián aranyérmes magyar labdarúgó-válogatottnak. 1968-ban mind a hat mérkőzésen (Salvador 4–0, Ghána 2–2, Izrael 2–0, Guatemala 1–0, Japán 5–0 és a döntőben Bulgária 4–1) védte a magyar csapat kapuját; együttesével egészen az aranyéremig menetelt. Az ötkarikás játékok mellett egyszeres válogatottként 1968. május 4-én, Budapesten a Szovjetunió elleni 2–0-s Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen is pályára lépett, ahol nagy szerepet vállalt a sikerből. Üröm volt az örömben, hogy a meccs vége felé eltörte egyik ujját, így a visszavágón már nem védhetett. Az a meccs 3–0 lett a szovjeteknek. És az élet furcsa játéka volt, hogy az egyik legnagyobb kapusriválisa, a Fradi-legenda dr. Géczi István is haláláig Rákospalota lakója volt. A két kapusfenomént alig néhány utca választotta csak el egymástól.

­­

Fotó: MTI/ Petrovits László

Fatér Károly nem tartozik az „ismertebb” olimpiai bajnokok közé.

– Sosem bujkáltam, de az is igaz, hogy nem is kerestem soha a nyilvánosságot – indokolta egy néhány éve újságunknak adott interjújában az inkognitóját. – Már több mint tíz éve ingázok a kerület és az agglomeráció között, 2011-ben pedig végleg Rákospalotán telepedtem le.

Fatér Károly sportolói pályafutása után edzőként dolgozott a Tipográfiában, a Csepelnél, illetve a női utánpótlás-válogatottnak a kapusedzője is volt. Dolgozott a kereskedelemben is, a XII. kerületben csemegeüzletet működtetett. Érdemei elismeréséül – már rákospalotai lakosként – 2012-ben Pro Urbe Budapest díjban részesült. Amennyire egészsége engedi, eleget tesz a meghívásoknak, és részt vesz a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának eseményein.

A nyolcvanesztendős sport­ember a kevés válogatottság ellenére is elégedett a pályafutásával. Egyetlen dolgot sajnál mindössze, hogy Csepelen nem eredményeihez méltó módon búcsúztatták el.

– 199 mérkőzésen védtem, mindössze egy meccsen kellett volna néhány percre beállítani, és meglett volna a 200. is. Ez azonban nem történt meg – mondta a veterán hálóőr.