Az értékek útjelzői

Már több mint három éve működik a XV. kerületi Értéktár, és a közelmúltban az Értéktár Bizottság döntése alapján új elemekkel bővült. Múltunk értékei közül most több különleges, nem szokványos elemre hívják fel a helyiek figyelmét, például a 201-es út hármas és a négyes kilométerkövére.

Ezek a közlekedéstörténeti emlékek Rátonyi Gábor Tamás (aki Palotabarát néven ír évek óta blogot kerületünkről) kutatómunkája nyomán és javaslatára kerültek az Értéktárba. Miért pont a kilométerkövek? „A települési értéktárakba szerintem épp az ehhez hasonló »nem szokványos« tárgyak, szellemi javak, szimbólumok kell hogy bekerüljenek. Maguknak az épületeknek az értékeit a védettség különböző fokai, például városképi, műemléki, mutatják és próbálják megőrizni. Az értéktárakat azért hozták létre, hogy az ilyen és ehhez hasonló értékeket is számon tarthassuk” – mondta el az Életképeknek.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

A kilométerkövek valószínűleg 1934 környékén kerültek ki a Fő útra és a Kossuth utcára a jelenlegi helyükre, mivel az utakat egy ekkor kiadott közlekedési minisztériumi rendelet alapján számozták meg. A régi országút, mely 1874-ben már szerepel egy térképen Újpest–fót–gödöllői törvényhatósági közút néven, az újpesti Váci út és Árpád út kereszteződésétől számítva mérte a távolságot. A Fő úti hármas kilométerkő pontosan három, a Kossuth utcai pedig négy kilométerre van ettől a ponttól. Rátonyi Gábor Tamás véleménye szerint „ezek a múltbeli értékek egyfelől mindig az adott környéken élők identitástudatát formálják és mélyítik el, ezért nagy szükség van arra, hogy földrajzilag minél szélesebb körből merítve, a kerület több pontjáról kerüljenek be elemek. Másfelől ami pedig topográfiailag kevésbé szűkíthető, például egy városrész vagy a kerület egészére vonatkozik, az a maga szimbolikus jelentőségével, eszmei mondanivalójával kell hogy hasson.”
A kilométerkövek nagy részét felszámolták az elmúlt évtizedek alatt, ma már inkább a GPS alapján közlekedünk. De szerencsés a kerület, hogy legalább ez a kettő megmaradt, és nemcsak földrajzi, hanem történelmi útjelzőként is állnak.
További információk a www.bpxv.hu/ertektar internetes oldalon találhatók.