Átszabható-e Budapest?

Tarlós István főpolgármester szerint bár nincs részletesen kidolgozott koncepció, a kormány gondolkodik arról, hogy valamilyen formában átalakítsa Budapestet. Három elképzelést vázolt fel: kerület-összevonást, City-koncepciót, valamint az elöljáróságok bevezetését. Kerületünk polgármesterét, Hajdu Lászlót a hír kapcsán kérdeztük.

/Fotó: XV Média, Nagy Botond

/Fotó: XV Média, Nagy Botond

– A hírek szerint készítettek egy térképet a 6-8 kerületes Budapestről. Mint a XV. kerület polgármestere és a Fővárosi Közgyűlés tagja látott ilyen dokumentumot?
– Csak az újságcikkekből értesültem erről. Olyan kezdeményezés nincs az ügyben, hogy üljünk le megvitatni az elképzeléseket, kérdéseket. Azért került a középpontba a téma, mert a főpolgármester kiállt azzal, hogy van három átalakítási lehetőség, melyek hatalmi struktúra szempontjából kormányüzenetek, azonban Budapest lakosságának csak hátrányt jelentenek. A közigazgatás a kormányhivatalok létrejöttével amúgy is más megvilágításba került.
– Az iskolarendszer finanszírozásának és fenntartásának átalakításával, az önkormányzati tulajdoni viszonyok újrarendezésével, a szociális intézmények leépítésével, a járási rendszer újjáélesztésével nem érvényesül az önkormányzatiság eszméje. Az önállóság eltűnésével felszámolódik az 1990-ben létrejött demokratikus rendszer, hiszen a kormányzat maga alá rendeli az önkormányzati szférát és megszünteti a helyi döntéshozatalt. Az állam felülről nem képes megoldani a helyi, személyes gondokat, hiszen a járási kormányhivatalokban nincs párbeszéd a helyiekkel. Átszervezni kétféleképpen lehet, parancsra vagy velünk való egyeztetéssel.
– Miért vetődik fel a belső kerületeket egyesítő city-koncepció időről időre a fővárosi közigazgatás átalakításakor?
– Valószínűleg azért, mert a 23 önkormányzatban Budapestnek, mint fővárosnak, nem találják a helyét. Ugyanis a fővárosnak nincs önálló lakossága, és minden bevételét valamelyik kerületen keresztül kapja. Az elöljáróságok bevezetése pedig megszüntetné a kerületek önállóságának maradékát is, és olyan közigazgatási egységeket hozna létre, amelyek nem rendelkeznének saját költségvetéssel, a főváros kezében összpontosulna a vagyongazdálkodás, valamint a városrendezés, megszűnnének a kerületi szabályozási tervek is.
– Ha elmegyünk egy államosított irány felé, akkor hasonlóan, mint a tanácsi rendszerben, a kormányzó párt veszi át a szerepet. Ötödször vagyok polgármester, és folyamatosan tapasztalom, mennyit csorbult az önkormányzatiság eredetileg létrehozott rendszere.
– Összehasonlítva más európai nagyvárosokkal, mit tapasztal az itthoni viszonyokról?
– Londonban például van city, amely tulajdonképpen a főváros. Ugyanolyan, mint egy kerület, azzal a különbséggel, hogy a city polgármestere egyben London főpolgármestere is. Bécsben a város polgármestere egyben a tartományi kormányzó. Ugyanakkor Berlin 23 kerületét kilencre préselték össze. Testvérvárosaink irigylik a magyar demokratikus önkormányzati rendszert, mert megcsonkítva is nagyobb a hatáskörünk, mint nyugati szomszédainknál.
– A rendszerváltáskor kialakult önkormányzati struktúrán lehetne változtatni, hogy hatékonyabb legyen, de a felvázolt átszervezések a közigazgatást nem fogják ­javítani.

Comments are closed.