A fene se akar harcolni!

Egy éve a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) modellváltásától volt hangos a sajtó, amikor az egyetem tanárai és diákjai azért tüntettek heteken át, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) önkényesen választotta ki az egyetem új kuratóriumának tagjait és hajtotta végre a váltást. Az ominózus időszakban Upor László volt az egyetem rektorhelyettese, vele beszélgetett a Hangár című műsorban Bíró Beáta. 

Az SzFE modellváltása pár hónap alatt lezajlott, hivatalosan pedig július végén kiderült az is, hogy Vidnyánszky Attila lett az egyetemet fenntartó kuratóriumi alapítvány elnöke. Upor László a rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes tavaly augusztusban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy lemond az SzFE teljes vezetése és szenátusa. Hetekig mérlegelték a döntést, de nyár végére egy féléves, „intenzív honvédő folyamat” végére értek, elfogytak az eszközeik. Mindent megtettek azért, hogy az új alapítványi modellben a szenátusnak és a vezetőségnek megmaradjanak a jogkörei és döntési lehetőségei, azonban feketén-fehéren, papíron megjelent, hogy ez nem lesz így. 

„Egy vezető testület nem vállalhatja a felelősséget a vezetésért, amennyiben a vezetéshez szükséges döntési jogkörök nem maradnak meg. Úgy éreztük, nem tehetjük meg, hogy olyanhoz adjuk a nevünket, ami teljesen vállalhatatlan. Sajnos nem volt mivel kompromisszumot kötni, diktátumokat lehetett volna csendben lenyelni, de ez ellenkezik a közösségünk természetével, elveivel, moráljával. Figyelmeztettük a fenntartót és a közvéleményt, ha erre haladnak a dolgok, az az egyetemi autonómia elrablását jelenti. Az oktatás és alkotás szabadsága nem elvont fogalmak, a mindennapok alapvető részei és hosszú távon befolyásolják a szellemi életet.” – fogalmazott Upor László, aki négy évtizeden át tanított az egyetemen. 

A bejelentést követően oktatók és hallgatók tucatjai álltak föl, de nem sokáig tétlenkedtek. Létrehoztak egy autonóm alkotóközösséget, a Freeszfe Egyesületet, hogy demokratikus keretek között átmentsék az egyetem 155 éves szellemiségét. Upor László a kibővített elnökség egyik tagja, kollégáival rengeteget dolgoznak. Tovább oktatják a velük együtt távozó hallgatókat, és meghirdettek néhány nem egyetemi kurzust, ezek költségtérítéses képzések. Talán a legnagyobb kihívás, hogy a nem létező infrastruktúra helyett létezőt teremtsenek, ebben sok segítséget kapnak, de nem anyagiakat. Pedig arra is óriási szükség lenne, hiszen azok a tanárok, akik januárban otthagyták az egyetemet, azóta nem kapnak fizetést. Ez nem csak azt jelenti, hogy a Freeszfe-n leadott órákért nem kapnak pénzt, hanem azt is, hogy nincs állásuk, munkahelyük, sokuknak egyáltalán nincs bevétele. Az oktatók nagyon büszkék, hogy itt taníthatnak, de „ez nem luxusparádé”. 

Nem egyszerű egy gyászfolyamatban teljes gőzzel működni, hiszen mégiscsak elveszítették az SzFE-t, és ha az ott töltött évtizedeket nem is lehet tőlük elvenni, nagyon durván megsértették őket. Most megpróbálnak nem a múlttal foglalkozni, hanem azzal, ami előttük áll. A Közép-európai Egyetem (CEU) felajánlotta, hogy a hallgatók használhatják a termeiket, kollégiumi szobákat, ez hatalmas segítség. Azoknak a diákoknak, akik az SzFE-ről jöttek át, nem kell tandíjat fizetniük. Upor László szerint nagyon nehéz döntést hoztak, de azt a jövőképet, légkört, arroganciát és szabadsághiányos létezést, ami fémjelzi a kuratórium működését, nem kérik. (Miközben a kuratóriumnak elméletileg semmiféle beleszólása nem lehetne az akadémiai működésbe.)

Kérdéses volt, hogy kitől kapnak diplomát a végzős hallgatók, de kitartó munkával ezt a problémát is megoldották. Az Emergency Exit névre keresztelt diplomamentő program keretében hat európai művészeti egyetemmel sikerült a Freeszfe Egyesületnek olyan megállapodást kötni, amellyel az érintett intézmények elismerik az egyesületben folyó képzést, és ennek alapján diplomát állítanak ki a hallgatóknak. Bonyolult minőségellenőrzésen keresztül felülvizsgálják az itt folyó oktatást, de nyilván megvan a bizalom, ismerik az oktatók eddigi eredményeit. „Ilyen eddig sehol a világon nem volt, hogy összefogjon hat európai egyetem, és segítsen befoltozni azt a lyukat, amit egy antidemokratikus állam működése ütött az egyetemi autonómián” – fogalmazott Upor László. Néhány tucatnyi idén végző hallgató már októberben megkapja két európai egyetem diplomáját. 

Fotó: XVMÉDIA, Nagy Botond

A Freeszfe friss hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, de ezek a tandíjak nem magasabbak, mint a felnőtt oktatásban megszokott kurzusdíjak. Fantasztikus eredmény, hogy egy németországi biztosítónak köszönhetően a rászoruló hallgatókat is tudják segíteni. 

A jövőről nem könnyű beszélni, Upor László minden héten bedobja a lottót, és reméli, hogy a jövőben „dagadóbb pénztárcájú” támogatók is melléjük állnak. Az is igaz, hogy nagyon sokan nem merik támogatni az egyesületet, mert hátrányuk származhat belőle. Az egykori rektorhelyettes elmondta, hogy borszakértő felesége például nem szólalhat meg a közszolgálati televízióban és rádióban, mert „meg van jelölve”. Szeretnék, ha minél több európai pályázaton nyernének pénzt, hiszen Magyarországon ebben nem reménykedhetnek. Mivel nincsenek anyagi forrásaik, annak is örülnének, ha kisebb pénzű emberek is rendszeresen támogatnák őket. Egyelőre azért vannak életben, mert a CEU és más közintézmények minimális bérleti díjat kérnek, és a tanárok nem vesznek fel honoráriumot. Amíg nem az éhenhalásról van szó, addig sokkal fontosabb, hogy szabadon oktathassák a diákjaikat és ők szabadon tanulhassanak, de ez hosszú távon nem működik. 

„Ami a színművészetivel történt, az történik a teljes magyar felsőoktatással, és a teljes magyar társadalommal. Szemérmetlen szétrablása a közpénzeknek, és az, hogy ez a színművészeti esetében kultúrharccal is összefonódik, valószínűleg kapóra jön a döntéshozóknak. Úgy tűnik, mintha művészeti csatározásról volna szó, de valójában a közvagyon ellenőrizhetetlen magánvagyonná változtatása a lényeg. Persze kultúrharc is zajlik, minden fronton, de a fene se akar harcolni. Nekünk eszünkbe nem jutna.”

Comments are closed.