A divat mindenekfelett?

Izgalmas nőnapi program a Pestújhelyi Közösségi Házban: ­Simonovics Ildikó divattörténész előadása március 7-én az előző évszázad egyik legérdekesebb, sikeres nőjéről, Rotschild Kláráról.
Rotschild Klára ruhaszalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, Faruk egyiptomi király édesanyjának, Nazlinak és lánytestvéreinek is készített gardróbot. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén, a nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásy Jacque­line is vásárolt nála.
Ám az igazi „csoda”, hogy a Ro­tschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével, mégha más néven is. Diplomatafeleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint magas rangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje. Megfordult nála Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari, Halász Judit. A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”. De vajon hogyan jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket vásárolni elit divatbemutatóihoz?
Mit is mondhat Rotschild Klára személye egy mai nőnek? Simonovics Ildikó divattörténész sokéves kutatással tárta fel az izgalmas életutat. Így született a Magyar Nemzeti Múzeumban a április 30-áig nyitva tartó Divatkirálynő a vasfüggöny mögül című kiállítás és A vörös divatdiktátor alcímet viselő könyv is.

Rotschild Klára Petőfi tér 3-5. szám alatti lakásának tetőteraszán, 1974 körül.Fotó: magántulajdon / Magyar Nemzeti Múzeum

– Elképesztő érzéke volt ahhoz, hogyan kell sikeresnek lenni. A története egy 20. századi női sikersztori, amit a mai világban, amikor mindenki hajhássza a sikert, a boldogságot, izgalmas megismerni. Nagyon hamar felépítette a karrierjét, gyorsan jutott a csúcsra, s tulajdonképpen haláláig ottmaradt. Persze számára is minden egyes korszaknak megvolt a maga nehézsége, de ezeken is felül tudott kerekedni. 1934-ben kezdte a pályát, ’35-ben már csúcson volt. 1944 októberében még dolgozott zsidó származása ellenére, ami döbbenet.
Az egész életút mutatja az elképesztő kitartását, szorgalmát, alázatát a munkája iránt. Az élete volt a munkája, hogy haute couture szalont vigyen, számára nem volt B terv, akkor sem, amikor összecsaptak a hullámok a feje felett – mondta el lapunknak Simonovics Ildikó, akinek izgalmas történeteit  az érdeklődők a Pestújhelyi Közösségi Házban  is megismerhették.

– Több mint húsz éve F. Dózsa Katalin divattörténész – aki anyai jóbarátnőm és mentorom volt – indított el az úton, hogy az 1945 utáni magyar divattal foglalkozzak. A doktori disszertációmban egy fejezet lett volna Rotschild Klára, de valahogy vele kezdtem, és beleszerettem a témába. Nagyon titokzatos nő volt, sok homály és legenda övezi a történetét – fűzte hozzá Simonovics Ildikó.