Szökés a taposómalomból

Az úgy kezdődött, hogy egyszer csak úgy éreztük, elég. Mindenből. A hidegből, az esőből, Anyának a taposómalomból, Gyermeknek az iskolából, Apának ezek miatt belőlünk.
Aztán úgy folytatódott, hogy közeledett Apa születésnapja, amit hagyományosan pár napos utazással ünnepel a család június elején. Igen ám, de kinek van kedve hidegből a hidegbe menni, mindezt olyan árak mellett, hogy az ember haja szála is égnek áll. Anya gondolt egyet, és szétnézett a „kicsit” távolabbi lehetőségek között. És talált. Méghozzá egy egyiptomi utat. Meleg, tenger, all inclusive ellátás a hazai félpanziós árért (de tényleg!).
Aztán Anya gondolt egy merészet. Belevág a család, és megszökik egy hétre! Igaz, igényelt némi logisztikát az ügy, hiszen Gyermek a tervezett 2 nap helyett 5-öt hiányzott, így előbb kellett megírnia két év végi témazáróját, Anyának is erősen bele kellett húzni a munkával, végül – köszönhetően a motivációnak – mindenki sikeresen megugrotta a maga feladatát, így már csak a csomagolás maradt hátra.
A reptéren ugyan volt egy kis para, de attól kezdve, hogy Anya kisujjesküt tett, sem a repülő nem fog lezuhanni, sem terrortámadás nem éri a családot, minden a helyére került. Négy órával később felhőtlen kék ég, és 38 fok meleggel fogadta a családot Hurghada. Voltak színes halak a tengerben, persze eszem-iszom, dínom-dánom, és csak pihenés, pihenés és pihenés, és végre sok és önfeledt nevetés.
Aztán mire hazaértünk, itthonra is megérkezett a nyár, a tanévből meg csupán 4 nap maradt, így az akklimatizáció sem volt nehéz.