Szent György-nap

Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon április 24-ét, azaz Szent György napját.

A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát: a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

A népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztor­ünnepre emlékeztetnek. „Nálunk és a szomszéd népeknél e napon hajták ki az állatokat először, amihez leggyakrabban zöld ágat használnak, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja” – írja a magyar Néprajzi Lexikon.

magyar állampapír lány