Sakk-matt

Gyereket nevelni sosem volt könnyű. Azonban talán sosem volt annyira nehéz, mint a mostani szülőknek, akik – a modern technika vívmányainak köszönhetően – egészen más világban élnek, mint csemetéik, úgyhogy jó esetben is csak némi közük vagy hozzáértésük van a digitális világhoz.

Arról azonban, hogy valóban mi történik abban a világban, ami ráadásul gyermekeik életének legfontosabb színtere, meghatározója, nem tudnak szinte semmit, és nem értenek – nem is érthetnek – szinte semmit.

Mindezek mellett, mit akar a szülő a gyerekének? A legjobbat. Ami a nyári szünetben a szabadidő hasznos eltöltését, új élmények szerzését jelenti. Nem akarja, hogy a négy fal között vagy a napközis táborban senyvedjen, mint ahogy neki kellett annak idején, hanem ha teheti, tá­bor(oka)t választ neki, ­olya(noka)t, ami(k) szerinte jó lenne neki. Hát itt az egyik bökkenő. Hogy szerinte. Mert gyermekének semmi kifogása nem lenne a négy fal ellen, különös tekintettel a korlátlan kockulás lehetőségére.

Többek között azért van ez így, mert abban a világban nem kell megküzdeni a valós problémákkal, ha valaki megsérti, feldühödik ugyan, meg bosszantja, de nem kell megoldania a helyzetet, elég, ha kitörli vagy letiltja az illetőt, és ezzel megszűnik a probléma. De ha a táborban vagy bárhol máshol, gyerekközösségben beszólnak neki, kiközösítik, azt másként kell, kellene kezelnie.

És ehhez már eszköztelenek a mai tizenévesek, finoman szólva is fejletlen a problémamegoldó, a konfliktuskezelő, a szorongás- és stressztűrő képességük. A kör pedig ördögi, hiszen ezek hiánya éppen a digitális világ hozadéka…