A polgári per új szabályai

Napra pontosan 65 évvel a polgári perek szabályait jelenleg tartalmazó törvény hatályba lépését követően, 2018. január 1-én új korszak veszi kezdetét a magyar jogtörténetben, és ezzel a jogvitájukkal bírósághoz forduló állampolgárok életében. Ekkor lép ugyanis hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, amely alapjaiban változtatja meg a ma ismert polgári peres eljárást.

A változtatások egyik mozgatórugója a perek elhúzódásának megakadályozása volt, amivel összhangban a törvény professzionális, magas szintű pervitelt követel meg az eljárás szereplőitől, ahol a félre elsősorban úgy tekint, mint aki jogi képviselővel jár el.

Ez alól kivételt jelentenek a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyek, amelyekben nem kötelező a feleknek a jogi képviselő igénybe vétele, emiatt pedig megengedőbb szabályok vonatkoznak ezekre a pertípusokra.

Ide tartoznak a 30 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű vagyonjogi perek, a személyek állapotát érintő perek (pl.: házasság felbontása), valamint a végrehajtási perek.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy ezt követően a jogi képviselő nélkül eljáró félnek a keresetlevelét – illetőleg, ha a pert vele szemben indítják, akkor az írásbeli ellenkérelmét – egy erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. Bár a decemberben postára adott, és a bíróságra januárban megérkezett keresetlevélre már az új eljárási szabályok fognak vonatkozni, ilyen esetben még nem kell nyomtatványt használni.

Fontos kiemelni azt is, hogy 2018. január 1-től 1 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra nő az összeghatára a kizárólag közjegyző előtt fizetési meghagyással érvényesíthető pénz fizetésére irányuló, lejárt követeléseknek.

Nagy változásoknak nézünk elébe, amelyek mindenkit érinteni fognak, aki bírósághoz kíván fordulni. Reméljük a jogalkotó számításai bejönnek, és a polgárok nagyobb bizalommal fognak a bíróságokhoz fordulni, és kellő megelégedettséggel fognak onnan távozni.

Dr. Köböl Dániel

bírósági titkár

döntsünk közösen