A nap első étkezése

„Reggelizz, mint egy császár, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz, mint egy koldus” – tartja a régi mondás, sajnos nem helytállóan. Az kétségtelen, hogy a reggeli – csakúgy, mint a többi főétkezés – fontos, azonban az is lényeges, hogy soha ne együk túl magunkat.

Reggeli_03_f-NB

Fotó: XV Média, Nagy Botond

A táplálkozástudományi szakemberek jelenlegi álláspontja szerint mennyiségre az ebéd legyen a leghangsúlyosabb étkezés, a reggeli és a vacsora annál kevesebb, de nagyjából egyenértékű. – Azonban nem csak a mennyiség, a minőség is nagyon fontos tényező, azaz nem mindegy, hogy miből áll az a bizonyos reggeli – tudtuk meg Szabó Krisztinától, a XV. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének dietetikusától.
Legjobb, ha a reggelink alapja valamilyen magas rosttartalmú gabonaféle. Emellett tartalmazzon teljes értékű (tehát állati eredetű) fehérjeforrást, így sovány tejterméket (sajtot, túrót, natúr joghurtot, illetve kefirt), húst, húskészítményt, tojást (zsírszegényen elkészítve), valamint zöldségfélét. A szakember szerint az ideális reggeli egy szelet teljes kiőrlésű kenyér, vékonyan megkenve margarinnal vagy vajjal, sovány sajt és/vagy sonka feltéttel, mellé pedig egy egész paradicsom. Vagy egy másik példa: zabkása, friss almával, esetleg magvakkal (lenmag, napraforgómag, tökmag) kiegészítve.
Azonban nem csak az étel, a reggeli folyadék is nagyon fontos, de korántsem mindegy, hogy mit iszunk. Szabó Krisztina szerint a legjobb a víz vagy a tea. Bár meglepő lehet, nem javasolt sem a frissen facsart, sem a dobozos gyümölcslevek fogyasztása, legalábbis 2 deciliternél több semmiképpen, ugyanis azok nagy mennyiségben tartalmaznak gyorsan felszívódó szénhidrátokat. Inkább együnk meg reggelihez egy narancsot vagy hígítsuk fel némi vízzel a narancs kipréselt levét.

Pin It