Legyen alap a kételkedés!

A „szó elszáll, az írás megmarad” – a közmondás manapság fokozottan igaz az online világra. Az internetre feltöltött információk még évek múlva is elérhetőek. Ezért fontos feladata egy felelősen gondolkodó szülőnek, hogy megtanítsa gyerekét, hogyan döntheti el az elolvasott hírről egy kamasz gyerek, hogy igaz vagy sem.

Dr. Urbán Ágnes médiakutató szerint régebben elegendő volt, ha egy hírnek megkerestük az eredeti forrását vagy több más internetes újság oldalán ellenőriztük. Ma annyival bonyolultabb a helyzet például a magyar médiapiacot tekintve, hogy több hírportál azonos kézben van, így hiába találunk meg egy hírt több oldalon, a mennyiségi megjelenés nem jelenti az elolvasott hír hitelességét. A teljes hazai médiapiac tulajdonosi hátterének ismerete pedig nem hétköznapi tudást igényel.
Legyen mindig gyanús például a kattintásvadász (eredeti kifejezéssel clickbait) cím. Ilyenek sokszor a kérdőjellel végződő vagy számokkal kezdődő, celebekre hivatkozó vagy bombasztikus címek. Ezek szenzációhajhászok, általában szándékosan megtévesztők, olyan oldalakra visznek el, ahol csak a reklámok miatt fontosak az olvasók. Kerülendők azok az internetes oldalak is, melyekről biztosan tudni, hogy nem hitelesen tájékoztatnak. Ezeket több valódi médiaoldal gyűjti, érdemes rákeresni a megtévesztő magyar honlapok listájára, és utána elkerülni ezeket, melyeken a kamuhírektől az áltudományos cikkekig sok mindent megtalálhatunk. Sokat segít és fejleszti a nyelvtanulást, ha egy külföldi hírt az eredeti oldalakon, idegen nyelven olvasunk el.
Ha mi magunk tudatában vagyunk annak, mire figyeljünk oda, és ezeket a szabályokat megtanítjuk a gyerekeknek is, akkor nyugodtak lehetünk, hogy tudatosan fogják használni a médiát. Még akkor is, ha a sajtó egyes szereplői nem a hiteles és korrekt tájékoztatást tartják szem előtt.

döntsünk közösen