Chatel a gyerek

Tavasszal hallgattam meg Tari Annamária pszichológus Z és alfa generációról szóló előadását. A szakember többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai tizenéves már nemcsak amiatt szorong, ami a való világban, a családjában történik, hanem az online csoportjai miatt is. Szociometrikus helyzetét ugyanis már rég nem az határozza meg, milyen szerepet tölt be az iskolai osztályában, hanem hogy milyen a pozíciója a közösségi médiában.

Gyermek fél tizenegy éves, gondoltam, van még ezzel időm foglalkozni, hol van ő még ettől. Mint mára kiderült, két hónapnyira csupán. Hirtelen létrejött ugyanis két csoportjuk a Messengeren, egy szűkebb a haveroknak és egy az osztálynak. A hideg víz vert ki a tudattól, de hát ugye a csatlakozást megtiltani nem lehet, éppen a szociometriai helyzet miatt. Mit tehet ilyenkor a szülő?

Nálunk szerencsés a helyzet, egyelőre, mert egyrészt apja nevét használva léphet be a csoportokba, nem lévén saját telefonja, így kontrollálhatók a beszélgetések, másrészt, mivel Gyermek népszerű a való világban is, ő lett az egyik adminisztrátor.

Visszatérve a beszélgetésekre, na, azoktól rosszul vagyok. Semmi értelme(s), legalábbis egy X generációs számára, ellenben hemzsegnek káromkodásoktól és helyesírási hibáktól. És tényleg, van 1-2 aggasztó téma. A szűkebb csoportban például az egyik körkérdés: Te kit utálsz legjobban az osztályból? Aztán később ugyanebből a csoportból kizárták az egyik leányzót, mert „túl sok volt”.

Kirekesztés és kegyetlenkedés régen is volt, persze. De amíg csak az offline térben ment, a gyerekek hazamentek, másnapra aludtak az ügyre, és egészen másként indult az új nap. Na, ez szűnt meg az online világban…