Biztonságban?

Gyermek nagyfiú lett, hiszen nemsokára felsőbe lép. A Duna-parti „nyaralás”, az otthoni cirkó újbóli bedöglése miatt a tervezettnél hosszabbra, kis híján négyhetesre sikerült. Ez idő alatt Gyermek autonómiája folyamatosan nőtt, a végén már napi szinten került szóba az iskolából egyedül való hazajövetel igénye.
Anya persze parázik. Az út 1200 méter, ami még nem is lenne baj, de egy kétszer kétsávos út is keresztezi, amin négyféle busz és rengeteg autó jár. Végül talált egy olyan útvonalat, ami picit hosszabb, de legalább lámpás kereszteződés metszi, és nem csak zebra van, mint a rövidebben.
Anya guglizott is, és rátalált egy nagyszerű szerkezetre, gps-es gyerek­órára. Amiről – és ez nem a reklám helye – azóta is ódákat zeng. Lévén óra, a nemkívánatos egyedek nem tudják kitépni a kezéből, mint a telefont. Anya egy applikáción keresztül a saját telefonján nyomon tudja követni, éppen hol jár Gyermek, virtuális kerítést is be tudott állítani, amin ha átmenne, jelezne a rendszer. Beprogramozta a fő számokat, amiket tud hívni, és persze ez kölcsönös, plusz van az oldalán egy S. O. S. gomb, jó nagy, aminek megnyomásával Anya azonnal riasztást kap.
Anya szövetkezett a házban lakó osztálytárs anyukájával is, így együtt jönnek haza. Gyermek részéről van némi finnyogás, hiszen leányról van szó, akik, mint tudjuk, hülyék, de belátta, még ilyen áron is megéri az önállóság.
Az új rendszer, azaz mindez egyelőre még nem működik élesben, hiszen van még hat egész nap a vakációból. Anya tehát parázik (egyelőre csak elméletben, de jövő héttől már élesben fog), de tudja, itt az idő, hogy picit elengedje Gyermek kezét.