Azt írta az újság – Palotai orgonagyár

A kerület orgonagyárának alapítója, ifj. Országh Sándor 1838. február 25-én született Kecskeméten. A hangszerépítést apjától, idősebb Országh Sándortól tanulta, de utolsó segédéveit már Fazekas János pozsonyi, majd pesti orgona- és zongorakészítő műhelyében töltötte – írja az orgonajavitas.ro oldal. Az inasévek a szerelmet is meghozták, ugyanis mestere leányát, Teréziát vette feleségül. Eleinte apósával együtt dolgozott Budapesten, ám egy év múlva már önállóan tevékenykedett saját műhelyében.
Iparengedélyt ugyan csak 1862. november 4-én kapott, de már 1861-ben megalapította az Országh Sándor és Fia Orgonagyárat, melyet 1908-ig vezetett. A gyár egyik telephelye 1898-tól Rákospalotán a Pázmány Péter utca 31–33. szám alatt működött.
Első nagy sikere az 1885-ös Budapesti Országos Kiállításhoz kötődik, akkor mutatta be a kecskeméti Nagytemplom számára készített 3 manuálos és 32 regiszteres hangszerét. Ezután egyre ismertebbé vált az országban. Évszázadokon átívelő szakmai hírnevét jól mutatja, hogy a Bakáts téri templom orgonáját Országh Sándor tervei alapján készítették 1994-ben.
A gyár fejlesztésébe is belevágott, 1892-ben áttért a gőzgép használatára, majd két év múlva az összes hazai orgonagyárat megelőzve, a villamos hajtást használták üzemeiben. Jelentős középvállalatot vezetett, húsz-harminc munkást foglalkoztatott. A gyár végül 1898-ban költözött Rákospalotára, a Fóti út 3. szám alá. A rákospalotai vállalkozás vezetését 1908-ban két fiának, Imrének és Lászlónak adta át.
A gyárat az örökösök 1920-ban eladták. Ekkor Országh László vezette az újonnan vásárolt kis orgonaműhelyt, ahol már csak pár orgonakészítő dolgozott, és 1921-ben részvénytársasággá alakult. Országh László Schaefer Ágostonhoz társult 1931–1934 közt, és Országh és Társa néven működött. Az egykor jó hírű orgonagyárat végül a gazdasági válság szele söpörte el végleg a hazai hangszergyártópiacról.
(Köszönet a szakmai segítségért Rátonyi Gábor Tamásnak, a bpxv.blog.hu szerzőjének.)

Pin It