Az igazi Mikulás misztikuma

A kicsik már lelkesen számolják a napokat, mikor jön a nagyszakálú, és tömi tele az ablakokba tett csizmácskákat. De a sok finomságot Mikulás vagy Télapó hozza?

A Mikuláshoz köthető néphagyományok az évtizedek alatt sokat változtak. Míg régen úgy vélték, a Mikulás a mennyben él és a gyerekeket az égből figyeli, segítői manók, angyalok vagy krampuszok, addig ma már országonként más-más alak kötődik az ünnepkörhöz.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Története a Legenda aurea nevű középkori gyűjteményben maradt fenn, mely szerint a jóságos püspök megszánt három lányt, akik nagyon szegény családból származtak. Hozomány nélkül esélyük sem volt férjhez menni. Ezért minden évben egy-egy zacskó aranyat tett az ablakba, hogy a soron következő lánynak meglegyen a hozománya.
Amikor a harmadik lánynak vitte a meglepetést, az ablakot zárva találta, mert nagyon hideg volt, ezért felmászott a tetőre. A kéményen dobta be a pénzt, ami épp a lány harisnyájába hullott bele, amit a kemencéhez akasztott ki száradni. Valahonnan innen ered hát a csizmába hozott ajándék és a kéménybe beugró fehér szakállas bácsi története, ami aztán a világ számos táján elterjedt.
Sokak szerint a Télapó elnevezés megjelenése Magyarországon az 1950-es években a szovjet hatásnak köszönhető. Ugyanakkor az MTA Nyelvtudományi Intézete szerint a szó már jóval korábban elterjedt, többek között Arany János és Mikszáth Kálmán is használták írásaikban.

Pin It