A vértanú gróf

Régi főnemesi családból származott Magyarország első alkotmányos miniszerelnöke, gróf Batthyány Lajos, aki 1807. február 10-én született Pozsonyban. Életútja mai napig példaértékű a magyar történelemben. A kerületben utcát neveztek el róla.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Jogi tanulmányai után katonatisztnek állt, majd miután 24 évesen nagykorú lett, sikeresen visszaszerezte hatalmas vagyonát édesanyjától, aki apja halála után gyámja volt. Itáliában töltött katonaévei után Vas megyei birtokain különböző fejlesztésekbe kezdett, foglalkozott lótenyésztéssel és cukorgyártással is.
Reformnézeteit gróf Széchenyi István és felesége, Zichy Antónia is támogatta, az 1840-es évektől egyre aktívabban politizált. Az 1848-as forradalom kitörése után Batthyány Lajost bízták meg Bécsben az első magyar kormány megalakításával. Alig fél évig volt miniszterelnök, majd az akkori politikai helyzet miatt lemondott, de közkatonaként tovább szolgálta a magyar szabadság ügyét.
A bécsi udvar a harcok leverése után példát akart statuálni Batthyány kivégzésével, így sok szempontból jogtalanul ítélték el. A gróf egy hozzá becsempészett késsel úgy megsebezte a nyakát, hogy az akasztást golyó általi halálra kellett változtatni, amiért Haynau idegrohamot kapott – írja a Múlt-Kor című történelmi magazin. Október 6-án végezték ki őt is, mint az aradi vértanúkat.
„­Batthyány sziklakemény jellem volt, hajlani és simulni nem tudó, ha elvéről, ha törvényről, ha működése végczéljáról volt szó; de meggondoló s békülésre, és kiegyenlítésre hajló, ha arról vala kérdés, hogy nem lényeges engedmények s áldozatok által a lehetőleg elérhetőt érhesse el, s az egészet ne koczkáztassa.” (Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála, 1870)
A XV. kerületben már 1893-ban róla nevezték el a ma is nevét viselő utcát, de emléke előtt tiszteleg a Kossuth utcai Batthyány Emlékkert is.

Pin It