A böjt nem méregtelenítés

A keresztények a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, megtisztulási és bűnbánási időszakot böjtnek nevezik – írja a Magyar Elektronikus Könyvtár. Lényege a húsvétra, azaz Jézus feltámadásának ünnepére való felkészülés és a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén.

Böjtölés/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Böjtölés/Fotó: XV Média, Nagy Botond

A Bibliában is megjelent már ez a negyvennapos böjt, sőt a negyvenes szám is többször fontos szerepet kap. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá; a VII. században alakult ki a szerdai kezdőnap. A XI. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A lila a XIII. század óta számít a bűnbánat színének.

Azóta a katolikus egyház enyhített a szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő az egyház szigorú böjtöt (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól), és a többi pénteken minden 14 évnél idősebb hívőt arra kérnek, hogy abszolút ne fogyasszanak húst. Hamvazószerda ünnepével idén március 6-án kezdődik a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt, ami nem összetévesztendő a modern méregtelenítő kúrákkal!

magyar állampapír lány
magyar állampapir fiú